Itt a válasz Kínából az újabb fake newsra, ami letarolta a magyar sajtót

Bejárta a magyar sajtót kedden az a Reuters-értesülés, miszerint a kínai Build Your Dreams (BYD) 2026-ig elhalasztja új, magyarországi elektromosjármű-gyárának tömegtermelését, és az első két évben a szegedi létesítményt a korábban tervezett kapacitás-kihasználtság alatt fogja üzemeltetni. A portál „több, az ügyet ismerő forrásra” hivatkozva azt írta, az ázsiai óriás ezzel szemben a vártnál korábban kezdi meg az új, törökországi üzemében a gyártást, ott ugyanis alacsonyabbak a munkaerőköltségek. 

Újabb hír, újabb fake news

A Mandiner ezzel kapcsolatban megkereste az új energiával hajtott járművek (NEV: a New Energy Vehicles gyűjtőnév alatt a teljesen elektromos autókat és különböző hibrideket is magában foglaló alternatív hajtású járműveket, így a konnektorról tölthetőeket is értik – a szerk.) terén piacvezető vállalatot, amely a következő választ küldte meg szerkesztőségünk részére:

Nem ez az első eset tehát, hogy fake news jelenik meg a hazai és nemzetközi sajtóban a Szegedre tervezett óriásberuházással kapcsolatban. A Mandiner is részt vett azon a háttérbeszélgetésen, amelyen a kínai társaság ügyvezető alelnöke, Stella Li így felelt lapunk egyik kérdésére: 

A kínai csúcsvezető elsősorban arra a hírre utalt, miszerint az Európai Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot folytat a BYD magyarországi beruházása ellen, azt kutatva, kaptak-e olyan mértékű állami támogatást a kivitelezéséhez, amely versenyromboló hatásával tisztességtelen előnyhöz juttatta volna őket. 

Mit tudunk a BYD szegedi gyáráról?

A fent említett háttérbeszélgetésen az is nyilvánvalóvá vált, hogy a BYD nem szeret felelőtlenül ígérgetni, így még arról sem született pontos döntés, hogy milyen arányban foglalkoztatnak majd kínaiakat és magyarokat, illetve más nemzet dolgozóit az épülő, a bejelentéskor 2000 milliárd forintra tehető beruházás részeként megvalósuló szegedi üzemben, ahogy a munkahelyteremtéssel, illetve a bérezéssel kapcsolatos kérdéseket is az év végére tervezett átadáskor válaszolják meg.

„A gyár kapacitását illetően két fázisról beszélhetünk, mindkettő esetében a darabszám 150-150 ezer, vagyis összesen 300 ezer autó gördülhet le a szegedi gyártósorról” – közölte akkor Li, aki azt is elárulta, hogy a Szegeden gyártott járműveket az európai (és a magyar) utakhoz igazítják. 

A cég mostani reakciójából ugyanakkor kiderül, hogy az éves csúcskapacitás továbbra sincs veszélyben, a jövőt azonban ők sem látják, a termelés egyenletes felfuttatásában pedig olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint a (személy)autókra vonatkozó egyre szigorúbb uniós előírások vagy a világpiaci tendenciák, de ilyenek a jelenleg dúló háborúk is – hasonló okok állítják kihívás elé a BMW debreceni gyárát is. 

Budapestről Európának

Az sem mellékes, hogy a BYD európai vállalati és a fejlesztési központja Budapesten, a XI. kerületben található mostantól. Utóbbi is hosszú távra szól, a projekt beruházási értéke pedig mintegy százmilliárd forint, amelyhez a magyar kormány húszmilliárd forintos támogatást tervez biztosítani. Tehát ebből is látszik, hogy túl nagy összegek forognak kockán ahhoz, hogy egyik napról a másikra döntsenek a kapacitás csökkentéséről. 

Arról nem is beszélve, hogy amikor azzal szembesítettük Stella Lit, hogy az elmúlt években Kínából hozták be a legtöbb befektetést Magyarországra (a kormányzat támogatásával az utóbbi évtizedben legalább 54 modern kínai nagyberuházás jött létre nálunk 7000 milliárd forintos összértékben, több mint 30 ezer új munkahelyet teremtve közvetlenül), akkor azt felelte, ez a két ország közötti viszony miatt van. „Mi, kínaiak közelinek érezzük a magyarokat, és remélem, ez a jövőben sem változik. Szeretnénk megőrizni, fenntartani ezt a kiváló kapcsolatot, és akkor biztos vagyok benne, hogy még több befektetés érkezik majd ide Kínából.”

Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Vang Vej-csung, a kínai Kuangtung tartomány kormányzója (b), Vang Csuan-fu, a BYD vállalat elnök-vezérigazgatója (b2) és Stella Li, a BYD alelnöke / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán